Kedves Látogatóink! Szerzői jogi probléma miatt a hangos könyvajánlóinkat felfüggesztettük! Jelenleg csak a szöveges változatok érhetőek el honlapunkon.
2012. február 6.
Hangos könyvajánló: Szerzői jogi problémák miatt felfüggesztve!
2012. február 3.
Hangos könyvajánló: Lowry, Lois: Az emlékek őre. Animus Kiadó, Budapest, 2001, 236 oldal
Lois Lowry ifjúsági regénye döbbenetes erejű utópisztikus mese egy világról, ahol minden szigorú szabályozás szerint működik. Ahol a születés, a napirend, az évente kapható egyenajándék, a kötelező jellegű önkéntes munka, az életre szóló pálya mind-mind olyan dolgok, amikbe az egyénnek nincs beleszólása. Ahol nincs igazságtalanság, éhezés, drog, erőszak (még gondolat szinten sem), sőt, senkinek nincsenek emlékei, amik bármilyen érzelmeket generálnának. Ahol minden szürke, és mindenki egyforma ruhákban jár-kel az egyforma lakóegységek között vezető egyforma utakon. Ahol még ez embereket is alaposan megfontolt szempontok szerint párosítják családegységekbe.
Ahol minden családegység legfeljebb két gyereket – egy A-neműt és egy B-neműt igényelhet. Ahol a nemi vágy (itt: bolydulás) elfojtására gyógyszert kell szedni. Ahol tényleg minden szigorú szabályok szerint működik. És ezeket a szabályokat a bölcsek tanácsa hozza.
A 12 éves Jonas ebben a világban él. Itt vannak a “szülei”, a “testvére”, és a barátai. Itt történnek vele azok a különös és megmagyarázhatatlan dolgok, amik miatt egyre nagyobb nyugtalanság kezd eluralkodni rajta. Hát még amikor a Tizenkettő Ceremóniáján, ahol minden tizenkét éves fiú és lány megtudja a számára kiválasztott életre szóló pályát, ő kimarad a felsorolásból.
Már éppen elsüllyedne szégyenében, amikor kiderül: nem felejtették el, mi több, nem is büntetni akarják, egyszerűen csak egy egészen egyedi feladatra találták alkalmasnak. Ő lesz az emlékek őre.
Miközben az emlékek jelenlegi őre (nevezzük örökítőnek) felkészíti őt hivatására, vagyis átadja neki az emlékeket, és meg is tanítja őket elviselni, számtalan dolog feltárul a fiú előtt. Rádöbben, hogy a mindenki által olyan magasztosnak tartott “elbocsátás” nem kirándulás a Másholba, hanem valójában gyilkosság.
Fokozatosan elkezdi érzékelni a színeket (amikkel elsőre nem is tud mit kezdeni), egyre több önálló gondolatot és érzelmet fedez fel magában. És ezzel együtt szép lassan elmagányosodik, hiszen senkinek sem beszélhet a kiképzésről, a befogadott emlékekről, a benne kialakult érzelmekről.
Ha ugyanis ezt megosztaná másokkal, veszélybe sodorná a fáradtságos munkával felépített “tökéletes” társadalmat. Amiben úgy érzi, többé nincs maradása. Ezért egy nap “forradalmi” elhatározását vakmerő tett követi. Vajon jól döntött?
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
2012. február 2.
Hangos könyvajánló: Inoue Yasushi: Utazás a Fudaraku-paradicsomba. Európa, Budapest, 1986, 135 oldal
Kiszáradt, fehér folyómeder. A sivár magányosság jelképe. Inoue Jaszusi elbeszélései közös problémája: az emberi magány. Miszugi Dzsószuke, Miike Suntaró és Konkóbó szent atya életük válságos pillanatában mind magukra maradnak, s szembe kell nézniük a múlttal. Életük nagyon is különbözőképpen folyik. Miszugi Dzsószuke két nő között vergődik, s végül elhagyja a felesége, és meghal a szerelme; Miike Suntaró csak a tudománynak él, családjával ridegen bánik, barátai elmaradnak mellőle, csak soha el nem készülő könyvéhez lehet hűséges: Konkóbó szent atya egy lélekvesztőben a tengerre száll, hogy elérje a Fudaraku-paradicsomot, amelyben maga sem nagyon hisz, s amíg felkészül élete utolsó útjára, sorra elvonul előtte a korábban tengerre szállt szent emberek alakja, akik hivőn vagy hitetlenül a végtelen hullámokra bízták magukat. Ki-ki másként néz szembe önmagával.
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
Hangos könyvajánló: Townsend, Sue: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója. Gabo, Budapest, 1997, 224 oldal
Adrian Mole 13 és 3/4 éves. A Vaslady és Erzsébet királynő Angliájában él – nem könnyű a dolga egy fiúnak egy nők vezette országban. Szenvedéseiről – és Pandoraval (egy újabb nő, akarom mondani lány) való kapcsolatáról naplót vezet. Ez a könyv naplójának hű másolata. Hogy nézzünk bele? Na jó, lássuk talán ezt, így kezdődik a napló: 1982. Január 1. Péntek Újévi elhatározásaim: Hű leszek Pandorához. Éjszakára beviszem a biciklit. Nem olvasok fércműveket. Keményen tanulok a vizsgákra, és kitűnőket szerzek. Igyekszem kedvesebb lenni a kutyához. Lélekben megpróbálom megbocsátani Barry Kent bűneit. Használat után kimosom a fürdőkádat. Nem idegeskedem a farkam méretei miatt. Minden este végigcsinálom a gerincnyújtó gyakorlatokat, kihagyás nélkül. Mindennap megtanulok és használok egy új szót. A könyvből megtudhatjuk, hogy sikerül betartania fogadalmait.
Június 10. szerda Pandora meg én szeretjük egymást! Ez már hivatalos! Pandora megmondta Claire Nelsonnak, aki elmondta Nigelnek, aki elmondta nekem. Megmondtam Nigelnek, mondja meg Claire-nek, hogy mondja meg Pandorának, hogy én is szeretem. A szerelem szárnyakat ad. Még azon is fölül tudok emelkedni, hogy Pandora napi öt Bensőn and Hedgest szív, és saját öngyújtója van. Ha az ember szerelmes, az ilyesmi egyszerűen megszűnik létezni.
A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója elfogultság nélküli bepillantás egy pattanásokkal teli kamasz fiú zűrös életébe. A szülei házastársi összezördüléseit, a kutyájukat, a saját, kínlódó poétaként és “félreértett entellektüelként” megélt életét leplezetlenül bemutató tinédzser, Adrian Mole fájdalmasan őszinte naplója kacagtató és lenyűgöző olvasmány.
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
Hangos könyvajánló: Sándor László (szerk.): Három kívánság és más magyar népmesék. Sziget, Budapest, 1996
“Volt egyszer egy szegény özvegyasszony s annak egy macskája. Ez a macska olyan kajtár, olyan falánk volt, hogy minden fazékba, minden lábasba beleütötte az orrát.” Kacor király figuráját a magyar folklór őrzi, csakúgy, mint Kis Jankóét vagy a szép királyleányért próbatételeket vállaló bátor legényét, Csinosomdrágáét, az igazságszerető király igazmondó juhászáét (Mátyás király juhásza), Bolond Istókét, Vaskalapos Jánosét. Ismert meseantológia-darabok, az általános iskolások tankönyvében szereplő történetek sorakoznak az antológiában (Szélike királykisasszony; A kis kakas gyémánt félkrajcárja; A kakas és a pipe; A szegény ember hat fiacskája; A só; A rest macska stb.).
Mellettük kevésbé ismert darabok is fölbukkannak (Mátyás király vöröshagymát kapáltat; A cigány meg a szél; A szállást kérő róka). A Sándor László igényes válogatása alapján készült, vonalas rajzokkal illusztrált mesegyűjtemény a 8-10 éves korosztálynak ajánlott.
Tehát egy igen értékes kiadványt fog kezében a kis olvasó, a magyar népmesék egy válogatott gyűjteményét! Az örök klasszikus mely nem hiányozhat egy gyermek polcáról sem. A rövid mesék hol színes, hol fekete-fehér illusztrációkkal díszítettek, melyekkel még élvezetesebb a történetek olvasása vagy éppen csak hallgatása. Ajánlatként hallgassuk meg a Kacorkirályt!
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
2012. február 1.
Hangos könyvajánló: Tolsztaja, Tatjana: Mamutvadászat – elbeszélések. Európa, Budapest, 1992, 258 oldal
Tatjana Tolsztaja, író és tv-műsorvezető. Éles elme, ellentmondást nem tűr, élesen fogalmazza meg véleményét. Azonkívül igazi rubensi alak. A fogyókúrázás firtató kérdésekre nem sértődik meg és a következőket válaszolja. “Állandóan azt teszem, hogy fogyókúrázok. És? Mit értem el, tessék megmondani?” Nagyon sok sztár rokona van, még ha el is tekintünk a Lev Tolsztoj íróval való nagyon távoli rokonságtól. Atyai nagyapja Alekszej Tolsztoj orosz író. Anyai nagyapja a neves költő és műfordító, Mihail Lozinszkij, aki oroszra ültette át Shakespeare, Moliere, Cervantes, Dante műveit. Apai ági nagyanyja költő volt. Nővére szintén író. Idősebbik fia Artyemij Lebegyev web-dizájner, igazi kultuszfigura. Menye – Marina Litvinovics – politikai technológus és jogvédő.
Tatjana Tolsztaja, író és tv-műsorvezető. Éles elme, ellentmondást nem tűr, élesen fogalmazza meg véleményét. Azonkívül igazi rubensi alak. A fogyókúrázás firtató kérdésekre nem sértődik meg és a következőket válaszolja. “Állandóan azt teszem, hogy fogyókúrázok. És? Mit értem el, tessék megmondani?”
Nagyon sok sztár rokona van, még ha el is tekintünk a Lev Tolsztoj íróval való nagyon távoli rokonságtól. Atyai nagyapja Alekszej Tolsztoj orosz író. Anyai nagyapja a neves költő és műfordító, Mihail Lozinszkij, aki oroszra ültette át Shakespeare, Moliere, Cervantes, Dante műveit. Apai ági nagyanyja költő volt. Nővére szintén író. Idősebbik fia Artyemij Lebegyev web-dizájner, igazi kultuszfigura. Menye – Marina Litvinovics – politikai technológus és jogvédő.
Gyakran nevezik “orosz úrhölgynek” vagy “Katalinnak”, párhuzamot vonva Tolsztaja és II. Katalin orosz cárnő között. “Nem az arisztokratizmusról van szó, amikor Katalinnak neveznek. Zsarnoki természetemről és önkényeskedésemről van szó” – mondja maga Tatjana.
A nyolcvanas elvekben elbeszélései remek írói tehetségét bizonyították be. Az Oroszország számára forradalminak minősülő kilencvenes éveket Tatjana Tolsztaja főként Amerikában töltötte, ahol egyetemeken adott elő orosz irodalmat. Írt az ameriki New Yorkernek és orosz lapoknak is. 2000-ben megjelent Kisz c. regényét a fő orosz irodalmi díjjal, a Triumf-díjjal jutalmazták. Ant-iutópia regényének cselekménye egy atomrobbantás után, a mutánsok világában zajlik. A kultúra kihalóban van, csak az idősebb generációk körében él. A gyermekeknek már nem lehet átadni… A regényben a szereplők egyfajta karikatúra-nyelven beszélnek, régi és tájszavakat használnak, sőt, olykor durva szavakat is.
Az utóbbi 10 év során Tatjana Tolsztaja televíziós sztár lett elsősorban a “Megszólás iskolája” c. tv-műsornak köszönhetően. Dunya Szmirnova forgatókönyvíróval együtt orosz értelmiségieket interjúvol meg, méghozzá eléggé keményen és epésen. “Számunkra érdekes felfedni vendégünk igazi arcát, lerántani róla az álarcot” – mondta Tatjana.
Jelenleg Moszkvában él, bár az élet szempontjából a világ legkényelmesebb városában New Yorkot tartja. Az utóbbi években egyre kevesebb saját irodalmi műve jelenik meg, azonban a nagy népszerűségnek örvendő tv-showk gyakori vendége lett.
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
2012. január 30.
Hangos könyvajánló: Riggs, Ransom: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei. Kossuth, Budapest, 2011, 351 oldal
Hajdanában egy szigeten, a világ túlsó felén igen különös gyerekek éltek. Mind együtt egy nagy, öreg házban, egy elvarázsolt helyen, ahol senki sem lelhetett rájuk. Nem olyanok voltak, mint más emberek. Káprázatos dolgokra voltak képesek. És mindre vigyázott egy bölcs, vén madár… Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjainál lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél.
Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek.
A Vándorsólyom kiasszony különleges gyermekei nyugtalanító, réges- régi fényképekkel illusztrált regénye élvezetes olvasmány mindazoknak, akik kedvelik a meghökkentő történeteket és a hátborzongató kalandokat.
A fiatal szerző könyve 2011 júniusában jelent meg és röpke két hónap alatt a sikerlisták élére került
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
2012. január 27.
Hangos könyvajánló: Berg Judit: Rumini Datolyaparton. Pagony, Budapest, 2011, 398 oldal
A Szélkirálynő ismét útra kel, és ez az utazás, ha lehet, még az eddigieknél is kalandosabb. Rumini és barátai egy háborúskodás kellős közepébe csöppennek: a dzsungel különös népei állnak harcban a túlélésért. Galléros Fecó régi barátai, a mindenre elszánt ripacsok, a jó kedélyű denevérek, és az igazságtalanul száműzött trónörökös próbálják megmenteni Datolyapartot a végső pusztulástól, és ebben a Szélkirálynő legénysége is segítségükre siet. Vérszívó denevérek, cápák, egy ostoba selyemmajom király és egy titokzatos varázsló is nehezítik egér-tengerészeink küldetését. S hogy a baj még nagyobb legyen, egy kalóztámadás során maga a Szélkirálynő is odavész.
Berg Judit és a Pozsonyi Pagony Kft. különleges ajándékkal kedveskedik a gyerekeknek az Ünnepi Könyvhétre: egy egészen új Rumini-könyvvel. A kötetben Ruminiék hajója, a Szélkirálynő ismét kifut, hogy újabb kalandok felé szállítsa a cincogi legénységet; a cél ezúttal is a Datolyapart, ahol annak idején Galléros Fecót kitették. Néhány izgalmas epizód után a Bólé-tenger hullámai által övezett egzotikus tájakra érkezve azonban édeni béke helyett vad polgárháború fogadja őket, amelynek keretei között változatos lények csapnak össze egymással: a részvevők között találunk egy ritka ostoba selyemmajom királyt, jó néhány cápát, Galléros Fecó víg kedélyű denevér haverjait, egy varázslót, meg egy száműzött trónörököst, Elbán herceget is, nem is beszélve a Szélkirálynő matrózairól. A tét hatalmas: a Datolyapart jövője. Szerencsére Ruminiék nem olyan legények, akikkel holmi martalócok egykönnyen elbánhatnak… A humoros kalandregény terjedelme okán inkább az idősebb, tíz-tizenkét év feletti korosztálynak ajánlható.
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
2012. január 20.
Hangos Könyvajánló: Gavalda, Anna: Vigaszág. Magvető, Budapest, 2009, 543 oldal
Charles Balanda sikeres párizsi építész, szép feleséggel, egy kamaszodó nevelt lánnyal és gigantikus megrendelésekkel. Egy napon levelet kap, mely csak két szóból áll: “Anouk meghalt.” Az elhunyt nő Balanda fiatalkori, plátói szerelme volt, legjobb barátjának anyja. Charles nem tudja folytatni addigi életét, így hosszas vívódás után felkeresi Alexist, Anouk vidéken élő fiát, hogy szembenézzen a múltjával és önmagával. Balanda hirtelen kizökken a látszatmegoldásokkal és rutinokkal teli, érzelemszegény életéből, és úgy dönt, maga mögött hagyja a lelketlen szállodai szobák és az óriásprojektek világát. Anna Gavalda olyan jellemeket teremt a Vigaszág című könyvében, akiket nem lehet nem szeretni.
Anna Gavalda könnyedén, érzékenyen meséli el a sírnivalóan szép történetet: nagy élethazugságokról, még nagyobb tragédiákról, elszalasztott lehetőségekről és szerelemről. Mindezt humorral, hogy ne fájjon. Annyira.
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
2012. január 15.
Hangos Könyvajánló: Claus, Hugo: Belgium bánata. L’Harmattan, Budapest, 2011
Nagy adósságot törleszt a L’Harmattan Kiadó a jelen kötet megjelentetésével, mert bár hazánkban Claus Hugo gyakorlatilag ismeretlen szerző, addig hazájában, Belgiumban a huszadik század legismertebb, legnagyobb hatású irodalmi és közéleti alakjaként, a kortárs flamand líra és próza megkerülhetetlen óriásaként tartják számon.
Életműve hatalmas: versek ezerszám, több száz esszé, forgatókönyvek, műfordítások, librettók, harmincöt dráma, több mint félszáz színmű, több mint húsz regény szerepel hagyatékában. Mind közül kiemelkedik azonban a Belgium bánata, amely a flamand nép valóságos nemzeti regényévé nemesült 1983-as megjelenése óta.
Az önéletrajzi forrásokból táplálkozó, 1939 és 1947 között játszódó grandiózus mű főhőse a történet kezdetekor tíz éves (tehát az íróval pont egykorú) Louis Seynaeve, aki egy Kortrijk (vagy Courtrai) városához közeli flamand faluban, Walléban nevelkedik.
Amikor szülei bentlakásos iskolába íratják, az élete nemcsak megváltozik, hanem egyenesen meg is hasad – akárcsak a világ körülötte: mialatt Louis mikrovilágában egy érő kamaszfiú érzékeny, mindenre reflektáló lelkisége karambolozik a rákényszerített fegyelemmel, addig Európa fokozatosan lángba borul, felperzselve lassan Belgiumot, az otthonát – és a gyerekkorát is.
A mű azonban jóval több egy kisfiú felnőtté válásának krónikájánál: amellett, hogy cizelláltan kidolgozott lélektani és fejlődésregény, háborús történet, szociográfia, posztmodern írás, számos klasszikus irodalmi utalást magába olvasztó intertextuális szövegfolyam is egyben. Nem könnyű, de a magával ragadó olvasmány, valódi alapmű a maga műfajában, amely a közelmúlt Belgiumának pontos körképét adja belső perspektívából ábrázolva – minden művelt olvasónak ajánlott.
A meghallgatáshoz klikkeljen a forrásra!
(Forrás: Lib.pte.hu)
