PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Esemény Blog)

2011. július 3.

Digitális: Zichy Ferencz, gróf: A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vásonkeő. 1-12. kötet (1871-1931)

Filed under: Inform Atika — ambrusa @ 14:45


Főrendű családaink egyik legvirágzóbb és legrégiebbike a Vásonkeői Zichyek nemzetsége, – mely eredeti okmányok alapján az Árpádok korszakától kezdve husz nemzedéken át hitelesen megnevezheti elődeit, – egyik ősének Zichy I. Istvánnak, Magyarország főtárnokmesterének hadi és polgári érdemei folytán, már 1676-ban a magyar mágnások grófi rendjébe emelkedett.

1. kötet: E férfiú, kitől a máig virágzó összes grófi ágazat származik, lőn egyszersmind a család fényes állásának megalapítója. Ő szerzé többi közt a nógrádvármegyei divényi urodalmat is, melyet 1687. január 27-én kelt végrendeletében elsőszülöttségi – s az első szülöttek kihalása esetére a grófi nemzetség seirioratusi hitbizományává alakított. 1693. mart. 15-én történt halála ntán mint első-szülött fia birta azt I. Ádám, majd ennek fia I. Károly, a ki azonban 1741. junius 14-én flutód nélkül hunyván el, az alapító végrendeletének értelmében az urodalom a grófi nemzetség akkori legidősebb tagja I. Imre (1742-1746 jun. 29.) birtokába jutott.

2. kötet: Codexünk második kötetet veszi íme a szíves olvasó, I. Károly király uralkodásának utolsó és I. Lajos király uralkodásának első évétől, tehát 1342-től kezdve 1355. évig, 14 évről 478. okmányt foglal az magában; mi e levéltár roppant gazdagságát eléggé tanusítja. E kötet megkésést szabadon némi részben a másolás körül fölmerült nehézségekkel, s nyomdászunk helyiségének változásával mentenünk. Azon igéretünket, hogy ezúttal az eddigelé megjelent két kötet okmányainak bővebb ismertetését adandjuk, szívesen beváltanók; azonban, hogy az 1355. évet befejezhessük – mely feles számu okmányokat adott, – már amugy is túl mentünk a könyv kiszabott terjedelmén; ismereteésünk tehát hosszura nem nyulhatván, csak némely közérdekü okmányok adatairól s néhány nevezetesebb családról szólhatunk általános körvonalakban.

3. kötet: Okmánytárunk ezen III-ik kötete, a levéltárnak 1356. évtől egész 1376. évig terjedő okleveleit, ugy a régibb évekről az előbbi kötetekből néhány elmaradott darabját foglalja magában. Ujra meggyőződhetünk belőle, hogy e levéltár mind a történelemre, mind különösen a jogviszonyok és a törvénykezés rendszerének hajdani állapotára nézve minő becses és bő adatokat tartalmaz és a középkori birtoklási viszonyokról mennyi ismeretlen forrás nyilik meg újra előttünk?

4. kötet: E sorokat mindenek előtt a két évvel ezelőtt elhalt lelkes főúr: id. gróf Zichy Károly emlőkének szenteljük; nyolcz éve, hogy ő mint a gróf Zichy család, legidősbje elhatározta, családja levéltárának okleveleit nyomtatásban közrebocsátani. Történetíróink máris egyhangúlag nyilatkoztatják, hogy az eddig- megjelent kötetek hazánknak köz- és mívelődési történelmére s az egyes családok egykori birtokviszonyaira nézve minő bő adatforrást tartalmaznak, valamint hogy mennyi helynév támadt fel újra e kötetekkel.

5. kötet: E sorokat mindenek előtt a két évvel ezelőtt elhalt lelkes főúr: id. gróf Zichy Károly emlőkének szenteljük; nyolcz éve, hogy ő mint a gróf Zichy család, legidősbje elhatározta, családja levéltárának okleveleit nyomtatásban közrebocsátani. Történetíróink máris egyhangúlag nyilatkoztatják, hogy az eddig- megjelent kötetek hazánknak köz- és mívelődési történelmére s az egyes családok egykori birtokviszonyaira nézve minő bő adatforrást tartalmaznak, valamint hogy mennyi helynév támadt fel újra e kötetekkel.

6. kötet: A gróf Zichy család okmánytárát boldogult gróf Zichy Károly az eddig megjelent kötetekkel megalapította, azonban a folytatás halála, után több évig szünetelt, mindaddig míg a Történelmi Társulat fölkérésére gróf Zichy Ferencz úr ő kegyelmessége és idősb gróf Zichy Nep. János úr ő méltósága áldozatkészségéből e kötet kiadása lehetővé vált, melynek szerkesztésével a Történelmi Társulat alólirtat bízta meg. A most közölt oklevelek az 1396 évtől az 1409. évig terjednek, a teljes szövegükben közöltek száma ötszáznégy. Ezek közt a szíves olvasó számos oklevéllel fog találkozni, melyek a köztörténetre is világot vetnek, e részben legyen szabad némi útmutatással szolgálnom, s a kiválóbb érdekűekre a figyelmet felhívnom.

7/1. kötet: A Zichy-Okmánytár első hat kötetének használatát nehézzé tette, hogy az sem időrendi, sem névmutatóval ellátva nem volt. Az égető hiány pótlására nem a jóakaratban, hanem az anyagi eszközökben szűkölködtünk.A magyar történetírás minden művelője a legnagyobb hálával tartozik a Zichy-nemzetség nemes Seniorának, gróf Zichy Nep. János úr ő méltóságának, ki nemcsak az okmányok kiadásának folytatását határozta el, hanem a Történelmi Társulatot nagylelkű áldozatkészséggel a hiányzó mutatók pótlására is képessé tette. A VII-ik kötet első fele az időrendi mutatót, második fele a névmutatót tartalmazza. A munkára a Történelmi Társulat választmányának két avatott tagja, Barabás Samu és dr. Áldásy Antal voltak szívesek vállalkozni. Nagy gondot igénylő, fárasztó munkájában követett elveit Barabás.

7/2. kötet: A Zichy-Okmánytár első hat kötetének »Időrendi mutatójához« immár Dr. Aldásy Antal úr munkájából ugyanezen kötetek »Név- és tárgymutatóját« csatolhatjuk. A nagy következetességgel készített, és az arra fordított időt, gondot és pontosságot sejtetni sem engedő munkáról annak készítője így nyilatkozik: »A név- és tárgymutató czéljának megfelelőleg lehető teljességgel készült, a mennyiben teljességről egy ily óriási terjedelmű név- és számtömegnél egyáltalán beszélni lehet. A hol, mint ennél a munkánál, jóformán százezrekre terjedő számokkal kellett dolgozni, hibák becsúszása, számok kiesése teljesen el nem kerülhető. Ép így nem küszöbölhetők ki teljesen a hibák és hiányok az átutalásoknál sem. Az oklevelekben előforduló helység-, birtok- és személyneveknél, a mennyire csak lehetséges volt, a mai írásmódnak megfelelő alak állapíttatott meg. Utána zárjelben, kursiv betűkkel szedve, az oklevelekben előforduló változatokat adtuk. Ettől az eljárástól csak ott tértem el, a hol a mai írásmód szerinti alak nem volt teljes bizonyossággal megállapítható, mely esetben az oklevélben előforduló alak maradt meg; továbbá ott, a hol az oklevélben előforduló alak a mainak teljesen megfelel, mint pl. a Veres névnél, a hol mellőztem az oklevélben használt alakzat külön feltüntetését.

8. kötet: Az előző kötet bevezető sorok nélkül jelent meg, mutatva ez által is, hogy a gondos kéz, mely évekig annyi szeretettel, szakavatott pontossággal vezetett: nincs többé Pótolhatatlan a veszteség, mely Nagy Imre halálával okmány-editióink ügyét érte. Oly nagy tudomány, tapasztalat, annyi közlékeny nyájasság, mely az ügynek mindig új munkásokat szerzett, pótolhatatlan és feledhetetlen marad… Aggodalommal vettem át Nagy Imre örökét, bizalmamat a mellettem álló szakértő-bizottság támogatásába s azon reménybe helyeztem, hogy első ilynemű munkám jóakaratu elnézésre inkább számíthat. Mindenben nagynevű elődöm útját követtem. Egyetlen eltérés, hogy az anyag nagysága az egz ügyre vonatkozó okmányok összevonására kényszerített, ami azonban a tartalom pontos kivonatolásával történvén, senkit károsítani nem fog.

9. kötet: A jelen kötettel vállalatunk Mátyás király trónra-lépésének évéig jutott. Büszkeséggel utalhatunk az eredményekre, mert évek sora óta középkorunkról jelentősebb munka meg nem jelent a nélkül, hogy ne idézte volna e gyűjteményt és ne nyert volna kincseinkből gazdagodást. A zsélyi levéltár terjedelmét mutatja, hogy eddig már mintegy 6000 darab okmányt bocsátottunk közre, a család áldozatkész kegyeletét pedig az, hogy sorozatunkban immár a kilenczedik kötethez jutottunk. Néhai gróf Zichy Károly, Zichy Nep. János gróf és főkép Zichy Ferencz gróf, a nemzetség seniora, kik a kiadás költségeit viselték, az ősök emléke, a haza multjának tett ideális szolgálataikért a történetirás kedvelőinek nem muló hálájában leljék nagy áldozataikért a neveiket megörökítő elismerést.

10. kötet: A jelen kötettel vállalatunk Mátyás király trónra-lépésének évéig jutott. Büszkeséggel utalhatunk az eredményekre, mert évek sora óta középkorunkról jelentősebb munka meg nem jelent a nélkül, hogy ne idézte volna e gyűjteményt és ne nyert volna kincseinkből gazdagodást. A zsélyi levéltár terjedelmét mutatja, hogy eddig már mintegy 6000 darab okmányt bocsátottunk közre, a család áldozatkész kegyeletét pedig az, hogy sorozatunkban immár a kilenczedik kötethez jutottunk. Néhai gróf Zichy Károly, Zichy Nep. János gróf és főkép Zichy Ferencz gróf, a nemzetség seniora, kik a kiadás költségeit viselték, az ősök emléke, a haza multjának tett ideális szolgálataikért a történetirás kedvelőinek nem muló hálájában leljék nagy áldozataikért a neveiket megörökítő elismerést.

11. kötet: Kedvezőtlen körülmények összetalálkozása okozta, hogy a gróf Zichy család okmánytárá-nak XI. kötete, melynek közeli megjelenését az 1907-ben kiadott, megelőző kötet előszava kilátásba helyezte, csak most lát napvilágot. A kötet anyagát tevő oklevelek ugyan már akkor le voltak másolva, s az első ívek még 1907-ben sajtó alá is kerültek, sőt három ív teljesen ki is lett nyomva; a további ívek korrigálásában, illetőleg sajtó alá rendezésében azonban a kötet szerkesztőjét, dr. Kammerer Ernőt előbb más irányú elfoglaltsága gátolta meg, majd pedig súlyos, hosszú betegség csavarta ki munkás kezéből a tollat, melylyel kezdetben mint munkatárs, később mint szerkesztő két évtizednél hosszabb időn át annyi buzgalommal és áldozatkészséggel szolgálta az Okmánytár ügyét. Ily körülmények között szólított lel két évvel ezelőtt, hogy vegyem át és juttassam befejezéshez a félbenmaradt kötetet. A megtisztelő felhívást kész örömmel fogadva vállalkoztam a munkára.

12. kötet: Három egymásután következő év vakációját töltöttem el Podluzsányban, a zsélyi uradalom egyik pusztáján, mely idő alatt gróf Zichy István engedélyével betekintési nyerhettem nemzetségének zsélyi gazdag levéltárába. Ottani kutatásom egyik eredménye az alábbi kötet, mely a levéltár mindazon középkori oklevelét és számadási jegyzékét foglalja magában, melyek eddig a család bőkezűségéből kiadótt Zichy-Codex szerkesztőinek figyelmét elkerülték, vagy amelyekre a missilis anyag rendezése közben ráakadtam. Kötetünk, mely az Árpád-korból 5. a XIV. századból 51 és végül a XV.-ből Mátyás király halálozási évével bezárólag 216 oklevelet és iratot tesz ismeretessé, tulajdonképen nem egyéb), mint a kiadott I-XI. kötet pótkötete és mivel az általunk közölt anyag a már kiadottnak integráns része, kötetünket a Zichy-Okmánytár sorozatába kellett beillesztenünk.

(Forrás: Digitália)

Reklámok

Hozzászólás »

Még nincs hozzászólás.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

%d blogger ezt kedveli: