PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Esemény Blog)

2011. szeptember 12.

Scarrow, Simon: A centurio. Gold Book, Debrecen, 2011

Filed under: Könyvajánló — ambrusa @ 10:56

Scarrow, Simon: A centurio. Gold Book, Debrecen, 2011, 348 oldal

Ezt a Rómáról és Párthiáról szóló olvasmányos, eposzi tematikájú, történelmi bestsellert nem nehéz olyan férfiolvasóknak ajánlani, akik szeretnek átlépni más korok, kalandokban és harcokban bővelkedő mindennapjaiba.

Mégsem csak nekik szánom ismertetőmet, hiszen a könyv bárki számára letehetet-lenül izgalmas lehet, ugyanis a sodró sztori igen mély emberi dilemmákat is boncolgat: a legnehezebb helyzetekben megőrzött emberi méltóságot, a mindenek felett elszánt barátságot, a mester-tanítvány szimbiotikus, mégis néhol ellentétekkel teli kapcsolatát, de a testvér-rivalizálást is egészen abszurd, szélsőséges helyzetekben dolgozza fel. A római politikát és szokásjogot kiválóan ismerő szerzőnek a Gold Book Kiadó gondozásában ezzel együtt nyolc kötete jelent meg. Scarrow jelenleg Norkfolkban él, és gimnáziumi tanárként dolgozik. A rómaiak és a parthusok küzdelmeinek filmszerűen megelevenedő ábrázolását az olvasóhoz közel hozott emberi sorsok leírásai teszik igazán személyessé. Bernard Cornwell véleményét idézi a borító: „Nincs szükségem ilyen riválisra… remek könyv”. Valóban az, ahogy Cornwell ajánlója vonalú.
<p
A híres római vezetők vajon mit éreztek, mikor nyolcszáz ember hallgatta a beszédüket? A nyílt, tiszta, világos és meggyőző szónoklatokkal is híressé vált birodalomba kalauzol minket a rómaiakért rajongó író.

Augustus óta viszonylagos egyensúly áll fenn, ami mostanra felborult. Párthia meg akarja szerezni Palmürát, hogy megkezdhesse a hatalmas Római Birodalom elleni véres hadjáratait. A már korábbról megismert Macro és Cato élete itt is folytatódik: csapataikkal ők védik a nagy birodalmat. Catót nem hagyja nyugodni lelkiismerete, mióta egy nagyon kínos, sötét ütközetben véletlenül saját emberét, Primust szúrta meg, aki nem sokkal később meg is halt. Longinus, el akarván távolítani a két fiút – ekképp téve szert egyedüli hírnévre és császári hatalomra –, parancsot ad nekik a városon túl elterülő vár, a király és a római polgárok védelmezésére. Vabathus király Palmüra fellegvárában él, meseszerűen három fia van, a legidősebb, az együgyű Amethus, a középső, az iszákos és nőhajhász Balthus, aki semmilyen gyilkos eszköztől nem riad vissza a trón megszerzéséért, és a legkisebb, Artaxes, aki áruló lett. Családja sorsa krimiszerű epizódokkal tarkítja Macro és Cato nehéz ütközeteit. Ki lehet így a trónra esélyes méltó örökös? Olykor érdekházasságok köttetnek a hatalomért, máskor a trón várományosát kasztráltat) ák vagy száműzetésbe akarják küldeni… A korábbi kötetekben megírt személyiségtípusokkal itt is találkozunk. A király akkor dob el minden ráruházott szerepet, amikor halva látja a fiát, és apaként áll a tetem fölött. Carpex, Balthus szolgája igen kedves, leleményes figurának tűnik, rengeteget segít a rómaiaknak, kivitelezhető terveket eszel ki, de a szerző annyira kivonja magát a vonalvezetésből, hogy egy szóval sem súgja meg az olvasónak, hogy gyanakodnunk kellene rá valamiért. Miután megkínozzák, vallja be bűnét. Nagyon megható Jesmiah és kisöccsének története is, ők a várban találnak menedéket, és éhezve az ellenséges csapatok támadásaitól tartanak, ám Scarrow ezt sem hagyja némi csavar nélkül.

A véres ütközeteket feloldásként lágy, köny-nyű szerelmi szálak fűszerezik. Júlia, a nagykövet „túlokos és túlfüggetlen”, ezért a férfiakat némileg idegesítő lány a várban ápolja a megsérült katonákat. Júlia érdekházasság áldozata, a nála háromszor idősebb Porcinus lett a férje, aki naponta súlyosan bántalmazta őt. Hamarosan egymásba is szeretnek Catóval, és létrejöhet a frigy, ha a katona az áruló herceg elleni csatából élve tér haza.

A könyv sikere mutatja, hogy érdemes végigizgulnunk Scarrow sorait, mert olyan íves kanyarokat tesz története írásában, amire nem is számíthatunk.

Kölcsönzési információ: OPAC
(Forrás: Könyvjelző. VII. évf., 6. szám, 2011. június, 8. o. / Varga Bernadett)

Advertisements

Hozzászólás »

Még nincs hozzászólás.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

%d blogger ezt kedveli: