PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Esemény Blog)

2012. március 7.

B. M.: Klára asszony szívmelengető könyve (Ti írtátok – Ha a könyvek mesélni tudnának…)

Filed under: Kaleidoszkóp — ambrusa @ 13:37


     A Loczka Alajos könyv megrázó története egy szokatlanul hideg augusztusi reggelen kezdődött. Kovács Lajos Ádám érezte, hogy ez a nap örökre megváltoztatja az életét. Egész nap nyugtalan volt, enni sem kívánt, csak ténfergett a műhelyben.

     Sötétedéskor nem bírta tovább a tétlen várakozást, elindult valamerre, maga sem tudta, hogy hová. Hajnalig rótta az utcákat, és felejteni próbált.Kovács Lajos Ádám szívét 29 éve gyötörte egy kimondatlan kérdés. Egy kérdés, amit nem volt bátorsága feltenni akkor azon a februári hajnalon.

     Nem tud tovább várni, választ kell kapnia, mielőtt teljesen felőrli ez a majd’ három évtizedes történet.

     Hirtelen egy fehér fűzfa kerítés előtt találta magát. A kapu nem volt lakatra zárva, kis tétovázás után határozottan benyitott. A kertben egy sötét hajú asszony ült, kezében egy könyvvel. Kovács Lajos Ádám meglátta a címlapot az asszony kezében, és hirtelen azt érezte, hogy elhagyja minden ereje.

     – Klára – suttogta – Klára az ég szerelmére!

     Meg kellett kapaszkodnia a tornácban.

     – Klára, ez a könyv… honnan van?

     Az asszony erőltetett nyugalommal a hangjában válaszolt:

     – 29 éve, és 13 napja nem láttalak. Nem volt, hogy nap, hogy ne jutott volna eszembe az a februári nap, amikor… – de a férfi felindultan szakította félbe.

     – Klára, mi történt ezzel a könyvvel?! &#150, a férfi magán kívül üvöltött.

     – Rám lőtt egy ismeretlen katona 49-ben a könyvtár előtt. – zokogott fel a nő. Magamhoz szorítottam a könyvet, és ez mentette meg az életem!

     A nő megállíthatatlanul zokogott. Kovács Lajos Ádám leült mellé, átkarolta a vállát, és vigasztalóan dünnyögött az asszony fülébe:

     – Vigyázni kell a könyvtári könyvre Klára, nem szabad ész nélkül a szívünk elé kapni, amikor ránk lőnek. A könyv sérülékeny.

     Akármi is történt Klára, be kell szerezni egy sértetlen példányt, és vissza kell adni a könyvtárba. Ki tudja, hányan akarták ezt a könyvet elolvasni, de nem tudták, hiszen lyukas, meg aztán a kölcsönzési idő is lejárt. Legyen tartásod Klára, vidd vissza a könyveket időben, ez erkölcsi kérdés! A késedelem 20 forint per nap per könyv, ehh… a házad is rámegy, talán a gyárra is jelzálog kerül. Apád, ha megérte volna Klára, bizonyosan elviszi a szívroham!

     – Vártam az amnesztiára! – kapta fel az asszony dühösen a könyvet.

     – Az amnesztiára?!

     A férfi lassan elindult kifelé, és érezte, hogy nem szereti már az asszonyt. A szerelem úgy múlt el belőle, mint a márciusi hó a langyos tavaszi reggelen. Érezte, ahogy egyre könnyebb a szíve, hirtelen felnevetett. Már az a 29 éve kimondatlan kérdést sem érdekelte. Tervei voltak, mint régen, és fütyörészve tért be a legközelebbi könyvtárba.

(Forrás: Lib.Pte.hu)

Advertisements

Hozzászólás »

Még nincs hozzászólás.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

%d blogger ezt kedveli: