PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Esemény Blog)

2014. június 4.

Digitális: Szamota István: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből (1894)

Filed under: Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 09:44


A schlägli magyar szójegyzéket Dr. Vielhaber Gottfried az ottani premontrei rendház könyvtárnoka, a kéziratok lajstromozása alkalmával 1890-ben fedezte föl; 1893. évi aug. havában megmutatta azt Dr. Horváth Balázsnak, kinek szíves figyelmeztetésére azonnal a helyszínére útaztam, annak lemásolása végett.

Schlägl falucska, hol a premontreiek nagyszerű rendháza áll, Felső-Ausztriában, a rohrbachi kerületi kapitányságban, Linztől 55 km.-nyire, Aigen mezővárostól pedig negyedórányira, igen szép vidéken fekszik. A palotaszerű Stift könyvtára két nagy termet tölt be, köteteinek száma 25.000, a kéziratoké pedig 350; Csehország határán lévén, számos cseh kéziratot őriznek benne, ezenkívül német nyelvemlékeket is tartalmaz.

A rendházba megérkezvén, a könyvtárnok azonnal rendelkezésemre bocsátotta a kérdéses kéziratot és úgy ő, mint többi rendtársai, egész ottlétem alatt legnagyobb előzékenységet és vendégszeretetet tanúsítottak irántam, miért is e helyen legmélyebb köszönetemet fejezem ki mindnyájoknak.

A nevezett magyar vocabúlarium 14 sűrűn teleírt lapból áll. Ez a hét levél egy codexhez volt hozzákötve, melytől elkülöníttetett és modern kötésbe köttetett be. Első pillanatra szembeötlik, hogy a Beszterczei szószedetnek szakasztott mása, a kettő közti különbség a következőkben állapítható meg: 1. a schlägliben nincsenek semmiféle fejezetczímek, de azért az egyes szócsoportok nagybetűkkel kezdődnek, a melyek közül csak néhány van vörösre festve, a többinek hely hagyatott, de a kezdő szó második betűje mindenütt nagybetű; 2. a fejezetek száma sokkal több, azaz olyanok is vannak benne, melyek a beszterczeiben egyáltalában nem jönnek elő, u. m. isten és világegyetem, időjárás, napok nevei, világi és egyházi méltóságok, testrészek, testi és lelki tulajdonságok, hang- és játékszerek, mesterműszók, számnevek, stb. 3. az egyes meglévő fejezetek is tetemesen bővebbek, végűl 4. mind a magyar, mind a latin helyesírása hasonlíthatatlanul jobb és az írása is olvashatóbb. A mi az ilyen szójegyzékek czélját és rendeltetését illeti, arról a Századok 1893. évi áprilisi füzetében bő tájékozás lelhető.

(Forrás: Digitália)

Advertisements

Hozzászólás »

Még nincs hozzászólás.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

%d blogger ezt kedveli: