PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Esemény Blog)

2016. május 4.

Kiállításmegnyitó: “Jöjjön-e forráshoz, egészséget lel itt” – Gyógyító vizek és fürdőkultúra

Filed under: időgép, Kaleidoszkóp, Mozi, Tudásközpont — ambrusa @ 15:03

2016. április 27-én új időszaki kiállítás nyílt „Jöjjön-e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel a Klimo Könyvtárban. A megnyitón Szellőné Fábián Mária általános főigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket, majd a Pécsi Sz. C. Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola kórusa Halmi Gábor vezetésével előadta a Tavaszi szél vizet áraszt és A hévízi tóra süt a napsugár című dalokat. A kiállítást Dr. Varga Csaba, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának docense, a Magyar Balneológiai Egyesület vezetőségi tagja nyitotta meg. Dezső Krisztina könyvtáros-muzeológus ismertette a kiállítás részleteit, valamint néhány különlegességet mutatott be az érdeklődő közönség számára.

Kiállításmegnyitó 2016

A Balneológiai Társaság 125 éves jubileumához kapcsolódó kiállítás, a magyarországi és kiemelten a baranyai gyógyfürdőket, a balneológia szakirodalmát és a gyógyító vizeket, fürdőéletet kívánta bemutatni több mint 250 darab könyv és képeslap, illetve több mint félszáz kiegészítő tárgy segítségével. A kiállítás legrégebbi, 1714-ben kiadott kötetétől kezdve, a napjainkban megjelent szakirodalom is megtalálható.

Az első vitrinekben a római és török fürdők, a magyar gyógyfürdők, ásványvizek és gyógyhelyekről szóló irodalmát mutattuk be, a Balneológiai Egyesület kiadványai és néhány működési dokumentuma mellett.

Tematikus vitrinekben kerültek bemutatásra a Monarchia cseh- és osztrák gyógyfürdői (Marienbad, Karlsbad, Baden bei Wien), erdélyi gyógyfürdők (Buziás, Marilla, Parajd, Szováta, Herkulesfürdő), felvidéki gyógyfürdők (Borosznó, Szliács, Pöstyén, Trencsénteplitz, Bártfa, Koritnicza). A kiállítás következő egységében a magyarországi fürdőket mutattuk be: Hévíz, Budapest fürdői, Balaton, Balatonfüred, Harkány, Sikonda.

A klimatikus és tengeri üdülőhelyek bemutatásával a gyógyulási, üdülési lehetőséget keresők újfajta gyógyhelyekre is eljuthattak. A vitrinben a tátrai, mátrai klimatikus gyógyhelyek mellett az Adriai fürdőhelyek: Abbázia, Crikvenica kerültek bemutatásra.

A földszinti kiállítótérben a fürdőhelyi divatot, a fürdőruhák változásait, a gyógyfürdők mindennapi életét mutattuk be a szórakozási lehetőségekkel: étterem, zenepavilonok, vásárlási lehetőségek, színház, parkok.

A legtöbb gyógyvizet palackozva is forgalomba hozták. A tárlókban az ásvány- és gyógyvizekről is látható egy összeállítás. Az ásványvizek mellett gyógyvízminták is láthatóak budapesti, sikondai, harkányi és hévízi kutakból.

Kiállított könyvek és tárgyak

A gyógyfürdők, fürdőhelyek látogatói között szép számmal találunk művészeket is. Az irodalomban, zenében, filmben is megjelenik a fürdőélet, a fürdővárosok szerepelnek helyszínként egy-egy irodalmi vagy filmalkotásban. Sok írónk, művészünk ihletet, nyugodt környezetet kapott a gyógyhelyektől: Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond több művét is Balatonfüreden, illetve Hévízen írta. Csáth Géza pedig fürdőorvosként dolgozott több évadon keresztül a magyarországi gyógyfürdőkben, a kiállításban egy általa írott képeslap látható, melyet Stószfürdőről küldött.

A kiállítás a Klimo Könyvtár (Pécs, Szepesy u. 3.) épültében 2017. március 31-ig tekinthető meg.

A megnyitón készült fotók ide kattintva érhetők el.

(Forrás: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont)

 

 

Reklámok

2016. április 14.

Digitális folyóirat: Új Dunántúl (1944-1997)

Filed under: időgép, Inform Atika, Kaleidoszkóp, Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 18:05


A Hungaricana Adatbázis az Új Dunántúl című napilappal bővült, így online is elérhetővé váltak a felhasználók számára a folyóirat 1944-1997 közötti lapszámai. Az archívum itt érhető el: http://goo.gl/4z5v0M

Pécsi Fotókör kiállítása (Plakát)

 

2013. április 22.

Jókai halála

Filed under: időgép — ambrusa @ 14:27


„Gyász borult rád, édes, jó magyar nemzetünk. Legjobb munkásod, legnagyobb fiad, örök dicsőséged: Jókai Mór meghalt„ — igy kezdi Eötvös Károly a Pesti Hirlapban gyászkeretes vezércikkét, amely Jókai halálát jelenti a nemzetnek. A költőkirály — ahogyan a nagy irót élete utolsó szakában nevez ték — influenzában és tüdőgyulladásban szenvedett. A 79 éves Jókai még alkotni vágyott halála napjának délelőttjén saját regényét, A lőcsei fehérasszonyt akarta olvasni, azonban már csak lapozgatni tudott a kötetben.

1904. május 5-én már reggel nyugtalankodni kezdett ágyában és friss levegőre szomjazva, kinyittatta az ablakot. A délelőtti konzílium megállapította, hogy a, tüdőgyulladás ugyan javult, de az influenza még tart és emiatt minden pillanatban komplikációtól kell tartani. Ez aztán este be is következett.

Jókai Mór
Jókai Mór

Délután félszender állapotában feküdt a nagybeteg iró, felesége és kezelőorvosa az ágya mellett tartózkodtak. Három óra tájban tejet kért és aztán derülten mondta hozzátartozóinak, hogy „jobban van”. Délután öt óra tájban a melléből feltörő hörgés egyre erősbödött, már a szomszédos szobákba is áthallatszott. A házbeliek ezt félremagyarázták és hangos sirásba törtek ki. Este hét óra tájban már az egész ház siratta a nagy irót, pedig akkor még nem lehetett tudni, hogy mi következik.

Dr. Stricker hét órakor újra megvizsgálta a beteget és a szobalány rendbehozta a párnáit.

Jókai dolgozószobája
Jókai dolgozószobája

— No Mari, én most már megyek aludni — mondta Jókai.

A szobalány — aki nem értette jól az iró szavait — megkérdezte:

— Mit parancsol a méltóságos ur?

Aludni megyek, most már jól aluszom, sokáig…

A szobában állók szeme e szavak hallatára könnybelábadt. Közben megérkezett Korányi professzor és megtartotta orvostársával az esti vizsgálatot. Mikor a tanár kiment a szobából, Jókai odaszólt orvosához:

Jókai hálószobája
Jókai hálószobája

— Most megyek aludni.

Az orvos aggódva kérdezte, hogy mit óhajt, mire az iró igy válaszolt:

— Nem akartam önnek egyszerűen hátatforditani, azért mondtam, hogy megyek…

Később rohamosan növekvő szívverést észleltek az orvosok: a beteg utolsó óráját élte, bár ezt nem sejtette. Injekciókkal, mesterséges légzéssel, a végtagok melegítésével igyekeztek segíteni rajta, de hasztalan volt minden fáradozás. A haldokló ágyát ekkor körülállta az egész család. Feleségét a többi hozzátartozók kivezették a szobából, de csakhamar visszasietett férje ágyához.

Jókai temetéséről: A látnivalók
Jókai temetéséről: A látnivalók

— Fiam, édes fiam, hogy vagy? — kérdezte zokogva. De Jókai ajkai már nem nyiltak szóra. Az orvos kijelentette, hogy meghalt.

A dolgozószobája és a szalon között, a lakásán aludta örök életének első éjszakáját a „költő-király”. Nyugodt arcának pátriárkái vonást adott a tiznapi szenvedés közben megnőtt hófehérszakáll.

Jókai ravatala a Muzeum előcsarnokában
Jókai ravatala a Muzeum előcsarnokában

A halálhír mindenütt rendkívüli megdöbbenést és részvétet keltett. Bár megmentését orvosai sem remélték, senki sem akarta elhinni, hogy a nagy mesélő meghalt. Jókai halála hírét nyomban tudatták a király kabinet-irodájával és a kormány tagjaival. Az újságok reggel nagy tudósításokban közölték halálát, életrajzát és felemlítették életének némely mozzanatát. A Pesti Hirlap írja: Zola Emil Jókairól néhány év előtt igy nyilatkozott: Nagyon szeretem és csodálom Jókait. (Zola ugy ejtette ki Jókait, hogy „Zsoké”.) Csak azokat a műveit ismerem, amelyek franciára forditvák, de az, amit olvastam tőle, — bár a fordítás tökéletlen volt, — élénk vágyat keltett bennem, hogy megismerjem összes munkáit…

Jókai holttestét másnap este felravatalozták a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában. A király részvétét a kabinet-iroda főnöke fejezte ki élőszóval a gyászházban az özvegynek. Gróf Tisza István miniszterelnök részvétlevelet irt. Külön végrehajtóbizottság készítette elő a temetést.

Jókai a halottas ágyon
Jókai a halottas ágyon

Jókai Mór csütörtök este halt meg, hétfőn temették el. Az egész ország népe zarándokolt ravatalához. Május 9-én délután 3 órakor temették és „Kossuth Lajos temetése óta nem volt ilyen diszes temetés, mint amivel Jókai Mórt kisérte utolsó útjára a közrészvét” írja a Pesti Hirlap. Baksay Sándor ref. lelkész, majd Berzeviczy Albert kultuszminiszter, azután Beöthy Zsolt mondott beszédet, az. Operaház ének- és zenekara pedig gyászdalokat adott elő. Gróf Apponyi Lajosnak, a király képviselőjének távozása után megindult a menet a temető felé. A piros-fehér-zöld selyemtakaróval leborított koporsót az üveges gyászhintóra tették. A kocsi mellett fáklyával sorakoztak a Petőfi-Társaság tagjai, köztük Gárdonyi Géza, Ábrányi Emil, Rákosi Viktor, Zempléni Árpád és Pósa Lajos és az Adria tengerhajózási társaság „Jókai”-hajójának tisztjei és matrózai. A kocsi előtt három sötét lepelbe burkolt alak tépett-huru lantot vitt. Tizenkét koszorus-kocsin 329 koszorút halmoztak fel. Az író özvegye meg a gyászoló Hegedűs- és Feszty-család kocsin kisérte a nagy halottat.

A Nemzeti Színház előtt megállt a halottaskocsi és itt Somló Sándor igazgató búcsúztatta Jókait. A Népszínház előtt is megállt a gyászhintó, itt a színház férfi- és nőikara Jókai néhány kedvelt dalát énekelte el.

Jókai temetése: Egyesületek zászlókkal a Kerepesi-ut  és Muzeum körut sarkán
Jókai temetése: Egyesületek zászlókkal a Kerepesi-ut és Muzeum körut sarkán

Hat óra tájban ért a temetőbe a hatalmas gyászmenet, amely Jókai koporsóját kisérte. A sírnál Papp Károly ref. lelkész mondott imát és Tuba János az iró szülővárosa, Komárom, majd Melha Tibor az egyetemi ifjúság nevében mondott búcsúbeszédet. Ezután Csóka Józsi komáromi cigányzenekara játszott népdalokat. Fesztyné a zene hallatára oly fuldokló zokogásban tört ki, hogy férje elvezette a sirtól. Végül a rengeteg koszorúval betakarták Jókai frissen hantolt sirját.

(Forrás: A Pesti Hirlap 1932 évi Nagy Naptára. Légrády Testvérek, Budapest, 341-343. o.)

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.