PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (Esemény Blog)

2016. április 14.

Digitális folyóirat: Új Dunántúl (1944-1997)

Filed under: időgép, Inform Atika, Kaleidoszkóp, Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 18:05


A Hungaricana Adatbázis az Új Dunántúl című napilappal bővült, így online is elérhetővé váltak a felhasználók számára a folyóirat 1944-1997 közötti lapszámai. Az archívum itt érhető el: http://goo.gl/4z5v0M

Pécsi Fotókör kiállítása (Plakát)

 

2016. február 5.

VideóKönyv: Tudomány Ünnepe a Tudásközpontban (2015)

Filed under: Kaleidoszkóp, Könyvajánló, Mozi, Tudásközpont — ambrusa @ 12:38



A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont csatlakozott az MTA által meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. A rendezvényen a könyvtár munkatársai bemutatták, hogy intézményük milyen eszközökkel támogatja az egyetemi oktatók, kutatók tudományos tevékenységét, publikációikat. A könyvtáros munkatársak gyakorlatorientált prezentációkban mutatták be az aktuális trendeket, lehetőségeket és a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szolgáltatásait a fenti témában.

A videókönyv megnyitható a Digitálián: http://digitalia.lib.pte.hu/?p=3814

 

 

2015. május 29.

Könyvbemutató: Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

Filed under: Kaleidoszkóp, Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 10:41

 

A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szeretettel meghívja az érdeklődőket Hulej Emese, a Nők Lapja újságírója „Egy Teleki gróf Afrikában” című könyvének bemutatójára, melyet 2015. június 1-jén hétfőn 18 órakor tartunk a Tudásközpont (Pécs, Universitas u. 2/a) előadótermében. Az író beszélgetőpartnere: Prof. Dr. Kéri Katalin a PTE BTK oktatója. A helyszínem lehetőség lesz a könyv megvásárlására is és dedikálásra is. A belépés ingyenes.

 

 

Letehetetlenül izgalmas könyvet írt Hulej Emese Teleki Gézáról, Teleki Pál unokájáról, amelyben a történelmi szál ugyanolyan lebilincselő, mint az afrikai történet. Irigylésre méltó az az író, aki olyan témát talál, amely rabul ejti, s aki ráadásul ezt olyan szenvedéllyel tudja továbbadni, hogy az olvasót is mélyen belehúzza a történetbe. Hulej Emeséhez egy tizenhat éves fiú képében érkezett a történet: Aidanről, Teleki Pál egykori miniszterelnök dédunokájáról írt cikket, így ismerkedett meg az édesapjával, Teleki Géza antropológussal. Tovább >>>

 

2014. június 4.

Digitális: Szamota István: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből (1894)

Filed under: Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 09:44


A schlägli magyar szójegyzéket Dr. Vielhaber Gottfried az ottani premontrei rendház könyvtárnoka, a kéziratok lajstromozása alkalmával 1890-ben fedezte föl; 1893. évi aug. havában megmutatta azt Dr. Horváth Balázsnak, kinek szíves figyelmeztetésére azonnal a helyszínére útaztam, annak lemásolása végett.

Schlägl falucska, hol a premontreiek nagyszerű rendháza áll, Felső-Ausztriában, a rohrbachi kerületi kapitányságban, Linztől 55 km.-nyire, Aigen mezővárostól pedig negyedórányira, igen szép vidéken fekszik. A palotaszerű Stift könyvtára két nagy termet tölt be, köteteinek száma 25.000, a kéziratoké pedig 350; Csehország határán lévén, számos cseh kéziratot őriznek benne, ezenkívül német nyelvemlékeket is tartalmaz.

A rendházba megérkezvén, a könyvtárnok azonnal rendelkezésemre bocsátotta a kérdéses kéziratot és úgy ő, mint többi rendtársai, egész ottlétem alatt legnagyobb előzékenységet és vendégszeretetet tanúsítottak irántam, miért is e helyen legmélyebb köszönetemet fejezem ki mindnyájoknak.

A nevezett magyar vocabúlarium 14 sűrűn teleírt lapból áll. Ez a hét levél egy codexhez volt hozzákötve, melytől elkülöníttetett és modern kötésbe köttetett be. Első pillanatra szembeötlik, hogy a Beszterczei szószedetnek szakasztott mása, a kettő közti különbség a következőkben állapítható meg: 1. a schlägliben nincsenek semmiféle fejezetczímek, de azért az egyes szócsoportok nagybetűkkel kezdődnek, a melyek közül csak néhány van vörösre festve, a többinek hely hagyatott, de a kezdő szó második betűje mindenütt nagybetű; 2. a fejezetek száma sokkal több, azaz olyanok is vannak benne, melyek a beszterczeiben egyáltalában nem jönnek elő, u. m. isten és világegyetem, időjárás, napok nevei, világi és egyházi méltóságok, testrészek, testi és lelki tulajdonságok, hang- és játékszerek, mesterműszók, számnevek, stb. 3. az egyes meglévő fejezetek is tetemesen bővebbek, végűl 4. mind a magyar, mind a latin helyesírása hasonlíthatatlanul jobb és az írása is olvashatóbb. A mi az ilyen szójegyzékek czélját és rendeltetését illeti, arról a Századok 1893. évi áprilisi füzetében bő tájékozás lelhető.

(Forrás: Digitália)

2014. május 14.

Digitális: Vámosi Tamás: Munkaerő-piaci ismeretek (2013)

Filed under: Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 11:44


Globalizáció, globális, globalitás, globalista, globalizál. A globalizáció kifejezéssel manapság egyre gyakrabban találkozunk, neve szinte minden világméretű témával kapcsolatosan felmerül.
Használata olyannyira beépült már mindennapi életünkbe, hogy szinte már-már el is sablonosodott. Fogalma maga ritkán kerül definiálásra. Manapság globalizációnak hívnak mindent, ami világméretű, mindent, ami egységes, mindent, ami “globális”. Globális a felmelegedés, globális a gazdaság, globálisak a problémák. De mégis, hogyan jutottunk el idáig? Honnan ered a globalizáció, és miként fészkelte be magát a mindennapi ember életébe?

A globalizáció története egészen a gyarmatosítás koráig vezethető vissza. Öt évszázaddal ezelőtt, az európai gyarmatosítás idején több fejlett európai népcsoport (az angolok, a franciák, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a belgák, a németek), később pedig az amerikaiak is területeket sajátítottak ki, az utóbb harmadik világnak elnevezett régióból, valamint Ausztrália, Új-Zéland, és Észak-Amerika területeiről. Ezek, a gyarmatosított területek a kialakulóban lévő globális kereskedelem meghatározó színterei lettek. A megszállt területekre telepesek érkeztek, akik a földrajzi adottságokat kihasználva, úgymond „felszívták” a terület összes nyersanyagát, majd azokat Európába szállították, és az ott elkészült késztermékeket juttatták vissza gyarmatterületeikre. A fellendülő kereskedelem az 1860-70-es évekre bontakozott ki teljesen, az „aranykor” idején szinte özönlött a nyersanyag Európába a tengerentúli gyarmatokról.

(Forrás: Digitália)

2014. január 23.

Digitális: Havancsák Alexandra (szerk.): Virtualitás és fikció (2013)

Filed under: Inform Atika, Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 15:39


A Virtuális Kutatóműhely 2010-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa azokat a tehetséges egyetemi hallgatókat, akik a serdülők, a virtuális világ, a fikciók és az identitásprojektek igen tágan értelmezhető témakörében végeznek önálló kutatásokat.

A műhely tagjai az ország három különböző egyetemének hallgatói (illetve immár volt hallgatói), akik a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot (…)

A maroknyi csapat 2012. május 2.-án megtartotta első műhelykonferenciáját, amelynek a PTE BTK Neveléstudományi Intézete adott otthont. A konferenciához még néhány további hallgató is csatlakozott előadással, nem is beszélve a szép számú érdeklődőről. Az alkalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tagok elhatározása, hogy a jövőben további konferenciákat szerveznek, és ez a tanulmánykötet, amelyben megosztják egymással és a nagyközönséggel kutatásaik első eredményeit.

(Forrás: Digitália)

2014. január 16.

Digitális: Riedl Frigyes: A magyar dráma története 1-2. kötet (1939-1940)

Filed under: Inform Atika, Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 14:47


A Magyar Irodalmi Ritkaságok című sorozat már eddig is szép sikerre tekinthet vissza: mindenütt elismerést aratott, ahol a tanításban az ifjúság önállóbb foglalkoztatását igyekeznek megvalósítani. A sorozat egyik szép feladata, hogy Riedl Frigyes kiadatlan műveit közelebb hozza az ifjúsághoz.

E munkákat az egyetemeken és a középiskolákban nélkülözhetetlenné teszi szerzőjük előadásmódjának, felfogásának, közvetlen szemléltető erejének e finom ízlésének varázsa. Riedlnek még a ceruzaforgácsai is értékesek és tanulságosak.

A magyar dráma története című előadása pedig a legjobb művei közül való. Anyagi okokból egyelőre csak felét tudjuk kiadni. A jövedelmet a második rész kiadására fordítjuk.

(Forrás: Digitália)

2013. november 14.

MindenKép(p)en Olvasunk! 2013

Filed under: Kaleidoszkóp, Könyvajánló, Mozi, Tudásközpont — ambrusa @ 12:13


A PTE Egyetemi Könyvtár “Mindenkép(p)en olvasunk!” olvasást népszerűsítő fotókiállításának megnyitójára 2013. november 11. (hétfő) 15 órakor került sor a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 0. szintjén. A kiállítást megnyitotta Dr. Komlósi László a PTE rektorhelyettese, közreműködtek a PTE Művészeti Karának hallgatói. A kiállítás megtekinthető: 2013. december 10-ig.

(Forrás: Lib.pte.hu)

2013. október 14.

Digitális: Molnár-Kovács Zs.: A tankönyvkutatás magyar bibliográfiája (2000-2010)

Filed under: Inform Atika, Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 13:47


Molnár-Kovács Zsófia bibliográfiája a Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai sorozat 11. köteteként jelenik meg. Bár a szerző nem könyvtáros, bibliográfiája jól illeszkedik sorozatunkhoz, hisz olyan alapos szakirodalmi forrásfeltáró munkát végzett, amellyel nemcsak a saját kutatási témáját alapozta meg, hanem gazdagította könyvtári sorozatunkat is.

A tankönyvkutatás magyar bibliográfiája (2000-2010) c. kötet a 21. század első évtizedére fókuszáló hazai (történelem)tankönyvi kutatási forrásbázist tárja az olvasó elé. A szerző tankönyvelméleti, tankönyvkutatási témájú készülő PhD disszertációjához, mint előzményt tárta fel azokat az írásokat, amelyek napjaink tankönyvkutatási vizsgálati eredményeiről, kutatási trendjeiről, fejlesztési standardjairól, tankönyvkiadási koncepcióiról, tankönyves szakmai rendezvényeiről szólnak.

(Forrás: Digitália)

2013. március 5.

Digitális: Magyarország egyházi földleírása a XIV. sz. elején – I-II. kötet (1891-1892)

Filed under: Inform Atika, Könyvajánló, Tudásközpont — ambrusa @ 13:03


E mű feladata a XIV. századi pápai dézsmalajstromok helyneveinek magyarázata, és ezzel kapcsolatosan a középkori egyházi beosztásnak úgy írásban, mint térképben való feltüntetése. E tekintetben e mü egészen új ösvényen halad, megelőzve még a külföld irodalmát is, de éppen azért méltán számíthat is az esetleges fogyatkozásai tekintetében elnézésére.

A műnek fogyatkozásai lényegesen a tizedjegyzékek fogyatkozásaival függnek össze, de legyenek azok bármekkorák is, annyit mégis el kell ismerni, hogy az a czél, mely e mü megiratásánál és közrebocsátásánál a Vatikáni Okirattár-Bizottság szeme előtt feküdt, nagyjában és egészében el van érve. Különben, a ki a régi helynevek magyarázatával foglalkozott, az ismerni fogja azon nehézségeket is, melyek az ily feladattal járnak. A jövő búvára egyik-másik helynév magyarázatát talán módosítani fogja s reménylenünk kell, hogy a meg nem fejtett helynevek jó részét is meg fogja fejteni, de azt már is mondhatni véljük, hogy mind e módosítások és kiegészítések lényegesen meg nem fogják változtatni középkori egyházi geográfiánknak ama képét, melyet e műben, írásban és rajzban bemutatunk.

(Forrás: Digitália)

Older Posts »

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.